passivhaus

Kész az alaprajz és a rétegrendek. Röviden, milyen anyagokból, milyen szigeteléssel készül a ház:

• fal: 25 cm-es mészhomok tégla 24 cm polisztirol hőszigeteléssel. Azért mészhomok, mert nagy tömege a nyári kánikulában nagy kincs lesz, sokkal hűvösebb lesz odabent. Emlékeztek a régi házak milyen jó hűvösek? A kisméretű tégla nagy fajlagos tömege az oka. A nagy tömeg miatt a falazat nem tud napközben felmelegedni, és így szépen átlagolja a nappali és éjszakai hőmérsékletet, így estére nem lesz meleg a házban (pont emiatt a hatás - illetve a hiánya miatt - miatt melegek a tetőterek, és használnak amerikában a könnyűszerkezetes házakban légkondícionálót). A németek 17,5 cm-es mészhomok téglából építkeznek. A teherhordó képessége elegendő, a szigetelést meg úgyis a szigetelőanyag adja. De megmondom őszintén, én nem merek ilyen vékony falat rakni statikai okok miatt. A polisztirolt meg egyszerűsége és jó hőszigetelőképessége miatt választottam.
• födém: Porotherm mesterfödém 25 cm-es polisztirol vagy befújt cellulóz hőszigeteléssel. Fontos hogy olyan födémet válasszunk, aminek tömege van, a padlástérből jövő meleget ugyanis itt is ez állítja meg, mert nem melegszik fel estére, hane ez is átlagolj az éjszakát és nappalt. A hőszigetelés is érdekes. Én polisztirolt akartam, de a polisztirolnak van egy nagy problémája itt: nem képes résmentesen kitölteni a szigetelésre szánt "teret" így itt hőhidak keletkezhetnek. A befújt szigetelés (olyan mint a vatta és a darált szivacs keresztezése) pont ezt küszöböli ki.
• Padló: 20 cm polisztirol. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az alaptestet is szigetelni kell. Pontosabban a padlón lévő hőhidak megszüntetése komoly feladat, ezért ezt egy kicsit jobban végig kell gondolni, semmint sima padlóhőszigetelést betenni. A németek még a sávalap alá is hőszigetelést raknának - de ez nálam minden biztosítékot kivert - gondolom a kivitelező meg se merte volna csinálni, én meg főleg nem.
• Az ablakok 3 rétegű Uw=0,8-as ablakok, fa kerettel a falazat külső síkjába építve. Ez i egy érdekes kérdés: ha az ablakokat a falazatba építjük, akkor a külső és belső párkány igen komoly hőhidat hoz létre, hosze itt csak az (esetünkben) 88 mm-es tokvastagságnak megfelelő falvastagság állja útját a hidegnek, ami még porothermből is kevés. Ezért a külső párkányt - falazóanyagból - megszüntetjük, így a hőhíd is megszűnik. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az ablakot a szigetelőanyagba kellene építeni (falazat külső és ablak belső síkja essen egybe), mert így biztosan nincs hőhíd, de lássuk meg mit szól ehhez a kivitelezés. 

Az építész 165 nm-re 9.700 kWh éves fűtési hőigényt számolt, vagyis kb. 1.000 m3 gázt. Ezzel az éves fűtési gáziény kb. 6 m3/év. Ezt szigorú (tehát ablakot sosem nyitó) hővisszanyerős szellőztetéssel még 1,5-2 m3-rel lehet csökkentni, a házban használt készülékek (vasaló, projektor, számítógép, stb...) hőtermelését is figyelembe véve éves 6-700 m3 gázből akár meg is úszhatjuk a fűtést. A számítások szerint.

A gépészek most kapták meg a terveket, november végére lesz meg a gépészeti számítás és tervezés, nyilván az ennél pontosabb lesz. 

Mostanra megvannak a ház tervei, de menjünk csak szépen sorban, előbb a tervezési programról. Úgy döntöttem, hogy először építek egy házat, aminek az energiafogyasztását amennyire lehet - amennyire pénzem és tudásom engedi lecsökkentem, aztán megmérem, mennyit fogyaszt, és utána döntök arról, ezt az energiát hogyan fogom előállítani. Nap, szél, akác, jöhet bármi, de az is lehet hogy egy ideig - pl.: amíg az erdőm nem nő meg - maradok a gáznál - meg persze, ha elég keveset fogyaszt a ház.

A tervezési program súlypontjait így definiáltam: 

- falak, födém hőátbocsátás 0,15 W/m2K (a magyar szabvány asszem 0,45!!)
- ablakok Uw=0,8 W/m2K (erre még talán szabvány sincs)
- kompakt forma
- hőhídmentes szerkezeti megoldások
- szoláris nyereségre optimalizált üvegfelületek 
- légtömör építkezés - hővisszanyerős szellőztetés
- garázs a lakást körülvevő termikus héjon kívül

Ez már elég komoly eredményeket hoz - de persze nem passzívházat, igaz nem is az a cél. A passzívházépítés, vagy jobb ha úgy hívom a blogban, hogy az alacsony energiájú építkezés ugyanis legalább annyira kivitelezési mint tervezési kérdés, ezért aztán nem érdemes komoly tervezési munkát és optimalizálást beletenni a dologba, ha a kivitelezés nem lesz olyan amilyennek lennie kell - és erre Magyarországon sajnos komoly az esély.

Szóval a passzívházszabványból kiszedtem az extremitásokat, és ezzel persze elbuktam a megtakarítás becsléseim szerint 30%-át, a maradék 70% megvalósítására azonban komoly esélyem van a gyakorlatban is. Más érv is alátámasztja ezt a gondolkodásomat: a 70%-os megtakarítás az erre fordítandó költségek és életmódbeli kompromisszumok (lásd korábban) kb. 50%-át emészti fel, tehát a maradék 30%-ra jut a költségek másik 50%-a (vagyis az fajlagosan duplájába kerül). És azt meg már úgy láttam, nem éri meg kifizetni.
Mielőtt bárki azt mondja, hogyan lehetett egy ilyen döntést meghozni, mosolyogva széttárom a kezeimet: ez hitvita lenne. Egy ilyen döntést nem lehet igazán megalapozni: a mai gázárak mellett már ez is egy nem megtérülő beruházásnak tűnik (van ismerősöm, aki kiszámolta, hogy 5 cm szigetelés térül most meg), de én bízok a Gazpromban:) Ki jobban, ki kevésbbé, kinek több, kinek kevesebb pénze van ilyen befektetésekre, és ebből aztán kirajzolódik, ki mennyire kezd hinni abban, hogy megéri-e ilyet csinálni. Én 70%-nyit hiszek, aztán meglátjuk.

Az első koncepcióm az volt, hogy építek ez sima házat (mondjuk 38-as porothermből) sok-sok napkollektorral, és azzal majd jól befűtök. Itt létezik több elképzelés is, van, aki pl.: 100 m3 vizet tesz a háza alá, nyáron azt melegíti, télen meg onnan szerzi az energiát. Komolyan elgondolkodtam ezen is, de nem tartottam elég elegáns megoldásnak - és kb 10.000.000 Ft egy ilyen rendszer. Emiatt elvetettem a medencét.
Ráadásul 2007 végén ritka utálatos tél volt - kb másfél hónapig nem láttuk a napot. Ez aztán végleg lökést adott - a nap télen nem szolgáltat elegendő energiát, tehát más megoldás után kell nézni.
A más megoldás ekkor az lett, hogy az építési programot úgy fogalmaztam meg: építészettel, szigeteléssel 50%-ra csökkentem a ház energiafogyasztását, amit napenergiával tovább felezek. Ezt már elkezdtem szakemberekkel egyeztetni, és kaptam is rá 1-2 pozitív visszajelzést. Így aztán elindultam ezen az úton. Az energiafogyasztás felezése során találkoztam a passzívház fogalmával (olyan épület, aminek fűtési energiafogyasztása kisebb mint 15kWh/m2/év = 1,5 m3 gáz/m2/év vagyis gyakorlatilag a lakók és a használati eszközök (vasaló és társai) befűtenek). Tulajdonképpen tetszett az alapgondolat, de ezt így azért kicsit erősnek éreztem. Elkezdtem utánaolvasni, és egy valami kiderült: szigeteléssel és energiatudatos építkezéssel egy épület energiafogyasztása drasztikusan csökkenthető. Nem 50%-kal, hanem 90%-kal is akár (jó ez nem ilyen egyszerű, de egyelőre nézzük így, nemsokára kifejtem ezt is).
Nnna ez már tetszett. Jobban mint a napkollektor. Rávetettem magam a passzívház ügyre, és kiderült, hogy ez igen komoly kompromisszumokat kíván a lakóktól és hihetetlen technológiai fegyelmet kivitelezőtől. Nem éreztem elég erőt (azt a kis ujjdörzsölős jelet) magamban ahhoz, hogy magyar építőipart rávegyem passzívház megépítésére (nem véletlen a németek találták ezt ki, nem a franciák, mégcsak nem is a svédek), és nekem az sem tűnt szimpatikusnak, hogy nincs pl sehol egy meleg kányha amihez néha odabújhat az ember, vagy télen nem szabad ablakot nyitni (a passzívház persze ennél bonyolultabb, csak most nem ez a témája a blognak, ez csak 2 olyan dolog, amibe belekadtam). Szóval passzívház elvetve. De az elv az nem, az tetszik.

A legjobb talán az, hogy ha a telekválasztással kezdem. Merthogy az épitkezés itt kezdődik.
A telkünk egy 2 hektáros külterületi telek, szép szabályos 72 m széles téglalap, egy budapest közeli faluban egy fennsík tetején. Gyakorlatilag sík terület, eddig szántó volt, úgyhogy teljesen üres. A telek adottságai fontosak lesznek az építkezéskor:

• Azért jó, hogy széles, mert a szomszéd háza nem fog árnyékot tartani. A szoláris nyereség (az hogy a nap besüt az ablakon) az energiatakrékos építészet egyik alapeleme.
• A tájolásunk csak majdnem tökéletes: a telek sarka mutat D-i irányba. Az önkormányzat nem engedi a 45 fokos elfordítást, meg a feng.shui-ja sem igazán jó, ezért DK-DNY-ÉK-ÉNY homlokzatokkal épül a ház. A szakönyvek szerint ez csak félig jó: a DK-DNY homlokzat túlhevülést okozhat nyáron (mert laposabban süt a nap onnan) a D-i homlokzat nyeresége lenne a legnagyobb. Laktam már ilyen D-re álló sarkú házban, nekem a szoláris nyeresége elég meggyőző volt - télen kisütött a nap, leállt a fűtés - a túlmelegedés ellen meg redőnyökkel tudtunk védekezni, szóval én bízok benne, hogy itt is jó lesz.
• A telek mérete (2ha=20.000 nm, ez kb. 20 szép házhely) lehet feltűnt. Háááát, nem akartunk ekkorát (egy 6.000-is elég lett volna, nagy kertet akartunk), de külterületen 1000 nm nem nagy tétel, és legalább a szomszéd nem lát be a szánkba. Most kukorica van benne, de ültetünk akácerdőt, az önmagában megoldja a fűtési gondokat - 20 év múlva. (A hűtést nem!)
• A fennsíkot meg nem a panoráma miatt említettem (mert az nincs). Elég szeles a hely - ezt a ház tájolásánál is figyelembe kell venni - ezért egy szélgenerátor telepítésére már kijelöltem a helyet. Meg persze azért is jó, hogy nem völgyben vagyunk, mert télen a völgyekben megülő hideg levegő állítólag érezhetően növeli a fűtésszámlát. Na persze a szél se csökkenti - de az leglább nyáron jól jön.

A szélgenerátorral kezd egy másik fonal beleszövődni a blogba: Villamosenergetikai függetlenség. Egyelőre ez nem szempont (és az akksik nagyon környezetszennyezőek is), de érdekel a dolog. Most egyelőre leginkább a fűtéssel akarok megküzdeni, a világítás ledekkel, kompaktfénycsövekkel egyszerűen olcsóbbítható, mint a fűtés. Ráadásul az elektromos rendszer utólagos módosítása kicsit könnyebben oldaható meg, mint pl.: egy padlófűtés utólagos beépítése.

Szóval ilyen a telkünk. Van benne egy csomó kihívás, de az energiatakarékos építészetet inkább támogatja, mint akadályozza.

Vágjunk bele!

Illetve már jó ideje belevágtunk, 2008 januárja óta folyik a ház konecepcionális tervezése. Onnan indultam, hogy jó-jó építek egy házat, de mennyibe fog kerülni azt fenntartani, mindenek előtt hűteni-fűteni.
Ez mondjuk biztos az én fejlövésem, de nem szeretem az olyan dolgokat, amit az ember egyszer kifizet, aztán utána még egy párszor újra kifizeti. Merthogy a dolog megszerzése egy csomó költséget hoz magával. Így aztán elkezdtem gondolkozni, hogyan lehetne ezt az egész építkezést úgy megúszni, hogy ne verjem magam még nayobb költségekbe.
A második kiindulópontom - és ez megint az én fejlövésem - az volt, hogy a Gazprom azt a kört, amit mostanában fut nem dollármiliókért, sokkal inkább dollármiliárdokért futja. És ezt mi fogjuk neki összedobni. Vállalkozó vagyok, megtanultam egy-két dolgot a pénzről, és az a benyomásom, hogy ennek csúnya vége lesz.
Vagyis elkezdtem utánajárni, hogyan is lehet a gatyámat nem elkölteni gázszámlára. Az út kb 20%-ánál vagyok most, de már eddig is annyira klassz az egész, hogy gondoltam elkezdem leírni, hátha érdekelnek ezek a dolgok mást is, és talán egy kicsit sikerül majd együtt gondolkodni.
A poént lelövöm: nem passzívházat építek, hanem egy olyan házat ami próbál optimumot teremteni az német szabványok álmai és a magyar építőipar realitásai, illetve a lakásért élünk és a lakás van értünk szemlélet között.