Kész az alaprajz és a rétegrendek. Röviden, milyen anyagokból, milyen szigeteléssel készül a ház:

• fal: 25 cm-es mészhomok tégla 24 cm polisztirol hőszigeteléssel. Azért mészhomok, mert nagy tömege a nyári kánikulában nagy kincs lesz, sokkal hűvösebb lesz odabent. Emlékeztek a régi házak milyen jó hűvösek? A kisméretű tégla nagy fajlagos tömege az oka. A nagy tömeg miatt a falazat nem tud napközben felmelegedni, és így szépen átlagolja a nappali és éjszakai hőmérsékletet, így estére nem lesz meleg a házban (pont emiatt a hatás - illetve a hiánya miatt - miatt melegek a tetőterek, és használnak amerikában a könnyűszerkezetes házakban légkondícionálót). A németek 17,5 cm-es mészhomok téglából építkeznek. A teherhordó képessége elegendő, a szigetelést meg úgyis a szigetelőanyag adja. De megmondom őszintén, én nem merek ilyen vékony falat rakni statikai okok miatt. A polisztirolt meg egyszerűsége és jó hőszigetelőképessége miatt választottam.
• födém: Porotherm mesterfödém 25 cm-es polisztirol vagy befújt cellulóz hőszigeteléssel. Fontos hogy olyan födémet válasszunk, aminek tömege van, a padlástérből jövő meleget ugyanis itt is ez állítja meg, mert nem melegszik fel estére, hane ez is átlagolj az éjszakát és nappalt. A hőszigetelés is érdekes. Én polisztirolt akartam, de a polisztirolnak van egy nagy problémája itt: nem képes résmentesen kitölteni a szigetelésre szánt "teret" így itt hőhidak keletkezhetnek. A befújt szigetelés (olyan mint a vatta és a darált szivacs keresztezése) pont ezt küszöböli ki.
• Padló: 20 cm polisztirol. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az alaptestet is szigetelni kell. Pontosabban a padlón lévő hőhidak megszüntetése komoly feladat, ezért ezt egy kicsit jobban végig kell gondolni, semmint sima padlóhőszigetelést betenni. A németek még a sávalap alá is hőszigetelést raknának - de ez nálam minden biztosítékot kivert - gondolom a kivitelező meg se merte volna csinálni, én meg főleg nem.
• Az ablakok 3 rétegű Uw=0,8-as ablakok, fa kerettel a falazat külső síkjába építve. Ez i egy érdekes kérdés: ha az ablakokat a falazatba építjük, akkor a külső és belső párkány igen komoly hőhidat hoz létre, hosze itt csak az (esetünkben) 88 mm-es tokvastagságnak megfelelő falvastagság állja útját a hidegnek, ami még porothermből is kevés. Ezért a külső párkányt - falazóanyagból - megszüntetjük, így a hőhíd is megszűnik. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az ablakot a szigetelőanyagba kellene építeni (falazat külső és ablak belső síkja essen egybe), mert így biztosan nincs hőhíd, de lássuk meg mit szól ehhez a kivitelezés. 

Az építész 165 nm-re 9.700 kWh éves fűtési hőigényt számolt, vagyis kb. 1.000 m3 gázt. Ezzel az éves fűtési gáziény kb. 6 m3/év. Ezt szigorú (tehát ablakot sosem nyitó) hővisszanyerős szellőztetéssel még 1,5-2 m3-rel lehet csökkentni, a házban használt készülékek (vasaló, projektor, számítógép, stb...) hőtermelését is figyelembe véve éves 6-700 m3 gázből akár meg is úszhatjuk a fűtést. A számítások szerint.

A gépészek most kapták meg a terveket, november végére lesz meg a gépészeti számítás és tervezés, nyilván az ennél pontosabb lesz.